| |
Székelyföld kutatása. 1937. március–április, VII., 3–4. szám,p. 26., VEGYES ROVAT, ritkább madarak; Bolyai Farkas Székelyföldre vonatkozó adatai; hiúz levadászott példányai; sündisznó megnevezései; barlangi gomba a Sugó-barlangban; a székelyek dunántúli kapcsolatai
Székelyföld kutatása. 1937. május–június, VII., 5–6. szám,p. 37., VEGYES ROVAT, a sündisznó elnevezései; a Tordai-hasadék ismertetése; a Gyilkos-tó ismertetése; a legelső román nyelvű orvosi dolgozatról; a poloskaszagú levéldarázs
Székelyföld kutatása. 1937. július–augusztus, VII., 7–8. szám,p. 50., VEGYES ROVAT, új csíki fürdők; barlangok Zetelaka közelében; a hegyek és az ásványok eredete Székelyföldön; a ditrói szienit tömzs; a Keleti-Kárpátok kifejlődése; népies növénynevek
Székelyföld kutatása. 1937. szeptember–október, VII., 9–10. szám,p. 60., VEGYES ROVAT, a Tordai-hasadék; a székelyek a Gyepü Őrök ivadékai; a Székely Nemzeti Múzeum kutatási területe a Kovászna fölötti havasok; csíkmenasági ház felállítása a Székely Nemzeti Múzeum udvarán; Székely rendi szervezet.; Hargita metamorfizált zónái.
Székelyföld kutatása. 1938. január, VIII., 1. szám,p. 9., VEGYES ROVAT, János Zsigmond testőrkapitányról; az erdélyi fenyő; Iris fajták; Petőfi segesvári eltűnése; délibáb Gyergyóban; kőkorszakbeli eszközök Szörcsén; harcsa a Feketeügyből; freskó a székelyvajai református templom falán; Csík megye népi létérdekű kérdései; Kászonországról; marosvásárhelyi adatok
Székelyföld kutatása. 1938. február, VIII., 2. szám,p. 21., VEGYES ROVAT, Benkő Ferenc ásványtanáról; a mocsaras tócsák moszatjairól
Székelyföld kutatása. 1938. március, VIII., 3. szám,p. 34., VEGYES ROVAT, új apró atkák; bükkfa változó alakja; csíki varjú; fehér parti kérész; felszíni vizek lefutása; apró csigák; Néprajzi Múzeum magyar ekéi
Székelyföld kutatása. 1938. április, VIII., 4. szám,p. 46., VEGYES ROVAT, madárérdekességek; sarki fény Tordán; gazdasági tanácsok; lápok és mocsarak növényvilága; ernyős körtike; természeti ritkaságok állami védelem alatt
Székelyföld kutatása. 1938. május, VIII., 5. szám,p. 57., VEGYES ROVAT, tanulmány a székelyek eredetéről; gubacsok adatai; haricska (pohánka, hajdina, tatárka) termelése; a bongor szó használata; a gyergyószentmiklósi plébánia épülete; székelyföldi gyógylápok és iszapok
Székelyföld kutatása. 1938. június–július, VIII., 6–7. szám,p. 70., VEGYES ROVAT, kérés: fehér kaolin föld és higanyérces kőzet; földmágnességi adatok; a Csukás-Kovászna közötti terület geológiai viszonyai; székelyföldi gyógyvizek; székelyföldi gubacsok; hamuzsírfőző helyek
Székelyföld kutatása. 1938. augusztus–szemptember, VIII., 8–9. szám,p. 81., VEGYES ROVAT, az Erdélyi Múzeum Egyesület tordai vándorgyűlése; a magyar botanika története; földrengés a Feketeügy mentén; a gyimesi csángók hímzései; Bolyai Farkas és Bolyai János méltatása; a székely bokály kancsók
Székelyföld kutatása. 1938. december, VIII., 12. szám,p. 102., VEGYES ROVAT, báránykörmöknek nevezett kövületek; az erdőfülei diatomaföld kovamoszatai; Kászonszék régészete; a budapesti földtani intézet múzeumának kalauza; Mit mondanak a madarak Torján.
Székelyföld kutatása. 1939. január–február, IX., 1–2. szám,p. 13., VEGYES ROVAT, harkályok beküldése; szitakötés Székelykeresztúron; veszedelemben a Gyilkos-tó; Szádeczky Gyula Emlékkönyv; kovásznai arzénes ásványok lelőhelye; Gyergyó időjárási viszonyai; Bálványos havasának odatartozása; udvarfalvi kurjantások
Székelyföld kutatása. 1939. július–augusztus, IX., 7–8. szám,p. 60., VEGYES ROVAT, kövesedett halikralenyomatok; az eljegesedés általános okai; a Borsáros láp államilag védett terület; kutya és disznóborz; ősnyomtatványok a csíksomlyói kolostorban; csíki várak ismertetése; székelyföldi műemlékek; gázfürdő különlegességek Székelyföldön; az EME kolozsvári előadássorozata; a Nagy-Küküllő terrász képződményei; a marosvásárhelyi református kollégium 1600-as évekbeli növénygyűjteménye
Székelyföld kutatása. 1939. szeptember–október, IX., 9–10. szám,p. 78., VEGYES ROVAT, földrengés Kézdiszéken; kutatások a Kelemen-havasokban; zuzmók; korai fagy és egérjárás Csíkban; mezőcsávási harangláb; baconi piros alma; száj- és körömfájás; Nagy Sándor-csúcs alatti terrászképződés
Székelyföld kutatása. 1939. november–december, IX., 11–12. szám,p. 93., VEGYES ROVAT, a Tordai hasadék növényeinek monográfiája; varsói gólya a Gyilkos-tónál; székelyföldi gomba adatok; az EME XV. Vándorgyűlésének az emlékkönyve; keskenylevelű harmatfű; pacsirták kutatása
Székelyföld kutatása. 1940. január–február, X., 1–2. szám,p. 13., VEGYES ROVAT, udvarhelyszéki mesterségek; maroshévizi és tusnádi ásványvizek; a székely kapuk pálmafája; a boszorkányok gyűlése a magyar néphitben; gombák, gubacsok a Székelyföldről; a bukovinai székely falvak múltja; a tordai sósfürdő vize; közgazdasági falutanulmány; székely közmondások; székelyföldi hírlaptörténelmi adatok; Csik, a keleti fellegvár; vallásos néprajzi elemek a székely balladákban; dögkeselyűk Maksa közelében
Székelyföld kutatása. 1940. szeptember–december, X., 9–12. szám,p. 74., VEGYES ROVAT, a Kárpát-medence varjú féléi; Árva Bethlen Kata fonalas munkái; Kőrösi Csoma Sándor ázsiai levelei; a Keleti-Kárpátok Aconitumjai; mezőbándi bronzlándzsa; Székelyföld növénytakarója; növénytani adatok; korondi aragonit; székelyföldi földrajz; a Maros és az Olt eredete
Székelyföld kutatása. 1941. december, XI. (I.), 2. szám,p. 28–29., VEGYES ROVAT, gyergyói helynevek; a br. Dániel család levéltárából; az aranyosgyéresi román fatemplom felirata; Székelyföld földrajzának irodalmi adatai; Baróti Szabó Dávid egy ismeretlen verse; a gyimesi csángók eredete, települési és gazdasági viszonyaik; ismertetés a Gyilkos-tóról; az Erdélyi Múzeum egyesület 1939. évi vándorgyűlésének emlékkönyve; Erdély madárvilága; erdélyi vászonhímzés; a csángó név első értelmezője; Székelyföld flórája; kimetszettdíszű agyagművesség Erdélyben; személynevek helyneveinkben; székelyföldi adatok az Ethnografia Népéletben; ásványvizek ismertetése
Székelyföld kutatása. 1942. január–február, XII. (II.), 1–2. szám,p. 18., VEGYES ROVAT, régi székely műemlékek; székelyföldi gubacsok; székelyföldi növényi ritkaságok; a Tordai-hasadék flórája; a Vargyas-völgyi barlangok ismertetése; az 1940. november 10-i földrengés földtani tanulságai
Székelyföld kutatása. 1942. március–április, XII. (II.), 3–4. szám,p. 38., VEGYES ROVAT, geológiai kutatások Székelyföldön; fosszilis halmaradványok Kovászna és Komandó környékéről; havasi és borvizeslápok kutatása; a kovásznai pokolsár és gyógyító mofetták
Székelyföld kutatása. 1942. május–augusztus, XII. (II.), 5–8. szám,p. 60., VEGYES ROVAT, a Székely Nemzeti Múzeum anyagának gyarapítása; művészetben használható erdélyi kövek; az Erdélyi Múzeum Egylet Története és Feladatai; a bagolyfészkek közötti köpetek; a Rákóczi-vár nevű hegy természetvédelmi terület; torziós ingamérések eredményei; besenyők és magyarok; ritka havasi moha; Háromszék vármegye őserdei; udvarhelyszéki famesterségek
Székelyföld kutatása. 1942. szeptember–december, XII. (II.), 9–12. szám,p. 74., VEGYES ROVAT, székelyföldi gombák; székelyföldi növénytani adatok; a Scripa Botanica Musei Transsilvanici folyóirat cikkeinek ismertetése; csügési magyarok; székelyföldi zuzmók; Zágon 1690. évi feldúlása
Székelyföld kutatása. 1943. január–március, XIII. (III.), 1–3. szám,p. 11., VEGYES ROVAT, az EME érem- és régiségtára; az elszármazottak munkálkodása; az állatok gyors felhízlalása; a Tordai-hasadék csontlelete
Székelyföld kutatása. 1943. április–június, XIII. (III.), 4–6. szám,p. 28., VEGYES ROVAT, földrengés Kézdivásárhelyen; székelyföldi lepkefajok; földtani vizsgálatok; a székely nemesség; tufák szerepe; Erdély virágtalan növényei; halmaradványok előfordulása
Székelyföld kutatása. 1943. július–december, XIII. (III.), 7–12. szám,p. 51–52., VEGYES ROVAT, a budapesti Földtani Intézet mintavételei; Marosvásárhely földrajza; az Erdélyi Muzeum Egylet természettudományi és matematikai dolgozatai; a Hidrologiai Közlöny cikkei; a Magyar Nemzeti Muzeum első díja a málnási, kézdiszentléleki és baróti iskolák számára; juhkullanccsal terjesztett betegség; új növénytani adatok; a gyergyói havasok növényvilága
A Székelyföld kutatása 1944. június, XIV. (IV.), 2. szám,p. 11–12. , VEGYES ROVAT, A gombakérdés; Marostorda vármegye fali térképe; ásványvizek értékének ismertetése; székelyföldi borvizek mikroszkópi növényei; a homoródalmási barlang foszfátjai; Borszék gyógyforrásai; az Erdélyi Múzeum székelyföldi adatai; a Kelemen-havasok eruptív tömegének talapzata; növényi ritkaságok; az MTA támogatásával végzett kutatások; az Erdélyi Múzeum Egylet ülése; a méhkapó vagy gyurgyalag Kézdivásárhelyen; a Szent Anna-tó mikroszkopikus növényvilága; Erdély ásványvizeinek biokémiai értékelése; a Tordai-hasadék keletkezése; földrengés Kézdivásárhelyen; napgyűrű Sugásfürdőn
|
